MUFLON (OVIS MUSIMON)

Ez, a hazánkban nem őshonos faj Korzika és Szardínia szigetéről származik, innen telepítették be Európába. A Kárpát-medencébe 1868-ban a Nyitra megyei Gyimesre hozták be az első példányokat. Innen került a mai Magyarország területére, Füzérradvány környékére 1901-ben. Az ország középhegységi területein gyakorlatilag mindenütt előfordul.

Magyarországi elterjedése:

A betelepítés után legjelentősebb előfordulási helyei Magyarországon a Mátra, a Budai-hegység, a Börzsöny, a Bükk, a Pilis és a Vértes, valamint a Zempléni-hegység. A középhegységeink magassága optimális a muflon számára. Kedveli a kötött, köves talajokat, az idősebb erdőállományt, ahol legeléskor nagy távolságokra ellát. Leginkább a lombos erdőket kedveli, de fontos, hogy a csülök koptatására mindig találjon száraz és köves talajt. Mivel hegyvidéken él vadászatához igen jó állóképességre van szükség.

Trófeája a kosok fejét díszítő, folyamatosan növekvő tülkös szarv, az ún. csiga, melynek hossza akár a 100 cm-t is elérheti, körfogata nagyon ritkán pedig a 24 cm-t.  A csigán a szakaszos növekedésnek köszönhetően az évek elkülöníthetőek, az évgyűrűk között barázdák találhatóak. Ezek alapján a kosok életkora jól megállapítható.

A muflon vadászati idénye:

A vadászati szezon egész évben tart. Az üzekedés október közepétől december végéig tart. Nagy élményt jelent az üzekedésben elejteni a kiválasztott muflonkost.

Vadászati mód:

A muflon leggyakrabban alkalmazott vadászati módja a cserkelés. A barkácsolás ritkán, csak az arra alkalmas területeken hozhat eredményt. Magaslesről történő vadászata vadföldeken járhat sikerrel. A vaddisznó mellett ez a vadfajunk is gyakori a vadaskertekben.