Őz (CAPREOLUS CAPREOLUS)

Az őz Európában igen elterjedt. A nálunk megtalálható alfaja Közép-Európa leggyakoribb és egyben legkisebb „nagyvadja”.

Magyarországi elterjedése:

A legjobb bakok a Tisza és a Kőrös folyók mentén, Szolnok és Békés megyében fordulnak elő. A dunántúli területek őzállománya általában közepes minőségű. Legfőbb élőhelye a lombelegyes erdő, erdőszélek és a vele határos gyepes, vagy mezőgazdaságilag művelt terület. Az erdősávok, erdőfoltok telepítésével az őz élőhelye is jelentősen javult. Kitűnően alkalmazkodott a mezőgazdasági környezethez.

Trófeája az agancs, melyet a bak visel és minden évben levet. A Magyarországon terítékre hozott őzek trófeái a világelsők között szerepelnek, bizonyítván a hazai őzgazdálkodás kiemelkedő színvonalát. A világranglista első tíz helyezettjéből 5 Magyarországon került terítékre.

Az őz vadászati idénye:

Az őzbak vadászata április 15-ével kezdődik. A vendégek jelentős része ezt az időszakot választja, mivel ekkor még a növényzet takarása nem túl nagy, így könnyebben lehet a legjobb bakokat puskavégre kapni. Vadászati szempontból különleges élményt nyújt az üzekedési időszak, mely július végére és augusztus elejére tehető. A vadász síppal utánozza a suta hívó, vagy panaszhangját illetve a gidahangot, s ilyenkor még a máskor oly óvatos, öreg bakok is puskavégre kerülhetnek.

Vadászati mód:

Őzre magaslesről, cserkelve vagy barkácsolva vadászunk. A suta és gida vadászata jellemzően a téli hónapokra esik.