Vadászatszervező kft.


Vadászat Magyarországon

vadfajok

 

 


GÍMSZARVAS (CERVUS ELAPHUS)

A szarvas Magyarország legjelentősebb nagyvadja. Létszám tekintetében a nyugat-európai állományok is jelentősek, de a minőséget a közép-európai állomány képviseli, hazánkkal az élen.

Magyarországi elterjedése:
Az ország legjelentősebb és egyben legjobb minőségű szarvas populációja az ország dél-dunántúli részén, Zala, Somogy és Baranya megyében található. Közepes minőségűek a Nyugat- és Észak-Dunántúl, valamint az Északi-középhegység szarvasai. A kiváló minőség a szarvas számára optimális élőhely meglétének és a tudatos vadgazdálkodásnak köszönhető. A szarvas a megfelelő cserjeszintű dús tölgyeseket, liget- és szálerdőket, akácosokat kedveli, amelyek mezőgazdasági területekkel szabdaltak, biztosítva ezáltal a búvó és táplálkozó helyet is egyben.

Trófeája: az agancs, melyet a bikák évről évre váltanak. A világranglista első tíz helyezettjéből 5 Magyarországon került terítékre.

A gímbika vadászati idénye:
Gímbikára általában a párzási idejében, bőgésben vadásznak, amelynek vadászat idénye szeptember elsejével kezdődik. A dél-dunántúli megyékben általában már augusztus végén elkezdődik, míg az Északi-középhegységben általában csak szeptember első hete után kezdődik el,és természetesen ennek megfelelően szeptember végéig is elhúzódik. Ilyenkor a bikák óvatos magatartása megváltozik, ilyenkor bőgőkürt segítségével közelükbe férkőzhetünk. A bőgési időszak végeztével kezdődik a selejtbikák vadászata, mely január végéig tart. A gyengébb képességű bikák és tarvadak jellemzően ilyenkor kerülnek terítékre. Szarvastehén, -ünő, -borjú elejtésére a téli terelővadászatokon is sor kerülhet. Magyarországon az érmes trófeák aránya a kilövések számától függően 30-35%.

Vadászati módok:
A vadászata történhet magaslesről, cserkelve illetve lovasfogatos barkácsolással kombinálva. Általában a hajnali és az alkonyati órák alkalmasak a nagyon kedvelt gyalogos cserkelésre.


Nemzetközi pontozás:

170,00 - 189,99

bronz

190,00 - 209,99

ezüst

210,00 - tól

arany

Vadászati idény:

Golyóérett bika:

szeptember 01. - október 31.

Selejtbika:

szeptember 01. - január 31.

Tehén, ünő

szeptember 1 - január 31.

Borjú

szeptember 1 - február utolsó napja

 

 

DÁM (DAMA DAMA)

A dám valaha Magyarországon is őshonos volt, de a jégkorszakban kipusztult. Hazánkban a visszatelepítéseknek köszönhetően található meg újból, és nagyon jól alkalmazkodik természeti adottságaihoz.

Magyarországi elterjedése:
Nagy létszámú állományok élnek Gyulaj környékén, a Felső-Tiszavidéken, Békés és Somogy megyében. Leginkább a sík vagy enyhe dombvidékek, a mezőgazdasági területekkel szabdalt, lombos erdőfoltjait kedveli. A legkiválóbb, a több világrekordot produkáló, az évszázadok során fogalommá vált gyulaji dám. Az elmúlt években az Alföld Észak-keleti részén, a Guth környékén alakult ki olyan dámállomány, amely világrekordokkal büszkélkedhet.

Trófeája a bikákon található lapát formájú agancs, melyet évente vált. Különleges formája miatt igen kedvelt vadásztrófea. A világranglista első tíz helyezettjéből 5 Magyarországon került terítékre. A jelenlegi világranglista első két helyezettjét is hazánkban, Guthon ejtették el.

A dám vadászati idénye:
Dámbikára elsősorban októberben a barcogás idején vadásznak. Hangja ekkor igen jellegzetes, horkantás szerű. A bika ilyenkor barcogóteknőt kapar, és itt várja a teheneket.  E faj jellegzetessége, hogy a tehén választ, hogy melyik bikával akar párosodni. A bikák közti dominanciaharcok a barcogóhelyeken belüli legjobb helyekért folynak. A gyengébb képességű bikák vadászatára a barcogás után novembertől februárig kerül sor.

Vadászati mód:
A legszebb vadászati mód dámbikára a cserkelés, valamint a barkácsolás. Barcogás idején a dám egész nap aktív, így jó eséllyel lehet az izgalomban lévő bikákra vadászni. A gyengébb képességű bikákra és a tarvadakra a barcogás végeztével szoktak vadászni. Sok hazai vadaskert foglalkozik a dámmal, színesítve a vadászati lehetőségeit.

Nemzetközi pontozás:

160,00 – 169,99

bronz

170,00 – 179,99

ezüst

180,00 -tól

arany

Vadászati idény:

Golyóérett dámbika

október 01. – november 30.

Selejtbika:

október 01. – február utolsó napja.

Tehén, ünő

október 1 – január 31.

Borjú

október 1 - február utolsó napja

 

 

ŐZ (CAPREOLUS CAPREOLUS)

Az őz Európában igen elterjedt. A nálunk megtalálható alfaja Közép-Európa leggyakoribb és egyben legkisebb „nagyvadja”.

Magyarországi elterjedése:
A legjobb bakok a Tisza és a Kőrös folyók mentén, Szolnok és Békés megyében fordulnak elő. A dunántúli területek őzállománya általában közepes minőségű. Legfőbb élőhelye a lombelegyes erdő, erdőszélek és a vele határos gyepes, vagy mezőgazdaságilag művelt terület. Az erdősávok, erdőfoltok telepítésével az őz élőhelye is jelentősen javult. Kitűnően alkalmazkodott a mezőgazdasági környezethez.

Trófeája az agancs, melyet a bak visel és minden évben levet. A Magyarországon terítékre hozott őzek trófeái a világelsők között szerepelnek, bizonyítván a hazai őzgazdálkodás kiemelkedő színvonalát. A világranglista első tíz helyezettjéből 5 Magyarországon került terítékre.

Az őz vadászati idénye:
Az őzbak vadászata április 15-ével kezdődik. A vendégek jelentős része ezt az időszakot választja, mivel ekkor még a növényzet takarása nem túl nagy, így könnyebben lehet a legjobb bakokat puskavégre kapni. Vadászati szempontból különleges élményt nyújt az üzekedési időszak, mely július végére és augusztus elejére tehető. A vadász síppal utánozza a suta hívó, vagy panaszhangját illetve a gidahangot, s ilyenkor még a máskor oly óvatos, öreg bakok is puskavégre kerülhetnek.

Vadászati mód:
Őzre magaslesről, cserkelve vagy barkácsolva vadászunk. A suta és gida vadászata jellemzően a téli hónapokra esik.

Nemzetközi pontozás:

105,00 – 114,99

bronz

115,00 – 129,99

ezüst

130,00 – tól

arany

Vadászati idény:

Őzbak

április 15. – szeptember 30.

Suta, gida

október 1 - február utolsó napja

 


MUFLON (OVIS MUSIMON)

Ez, a hazánkban nem őshonos faj Korzika és Szardínia szigetéről származik, innen telepítették be Európába. A Kárpát-medencébe 1868-ban a Nyitra megyei Gyimesre hozták be az első példányokat. Innen került a mai Magyarország területére, Füzérradvány környékére 1901-ben. Az ország középhegységi területein gyakorlatilag mindenütt előfordul.

Magyarországi elterjedése:
A betelepítés után legjelentősebb előfordulási helyei Magyarországon a Mátra, a Budai-hegység, a Börzsöny, a Bükk, a Pilis és a Vértes, valamint a Zempléni-hegység. A középhegységeink magassága optimális a muflon számára. Kedveli a kötött, köves talajokat, az idősebb erdőállományt, ahol legeléskor nagy távolságokra ellát. Leginkább a lombos erdőket kedveli, de fontos, hogy a csülök koptatására mindig találjon száraz és köves talajt. Mivel hegyvidéken él vadászatához igen jó állóképességre van szükség.

Trófeája a kosok fejét díszítő, folyamatosan növekvő tülkös szarv, az ún. csiga, melynek hossza akár a 100 cm-t is elérheti, körfogata nagyon ritkán pedig a 24 cm-t.  A csigán a szakaszos növekedésnek köszönhetően az évek elkülöníthetőek, az évgyűrűk között barázdák találhatóak. Ezek alapján a kosok életkora jól megállapítható.

A muflon vadászati idénye:
A vadászati szezon szeptember elsejével kezdődik. Az üzekedés október közepétől december végéig tart. Nagy élményt jelent az üzekedésben elejteni a kiválasztott muflonkost.

Vadászati mód:
A muflon leggyakrabban alkalmazott vadászati módja a cserkelés. A barkácsolás ritkán, csak az arra alkalmas területeken hozhat eredményt. Magaslesről történő vadászata vadföldeken járhat sikerrel. A vaddisznó mellett ez a vadfajunk is gyakori a vadaskertekben.

Nemzetközi pontozás:

185,00 – 194,99

bronz

195,00 – 204,99

ezüst

205,00 felett

arany

Vadászati idény:

Muflonkos:

szeptember 1 - február utolsó napja

juh, jerke:

szeptember 1 – január 31.

bárány:

szeptember 1 - február utolsó napja

 

 
VADDISZNÓ (SUS SCROFA)

A disznófélék családjának egyetlen európai képviselője a hazánkban is megtalálható vaddisznó, amely Európában, Ázsiában és Afrika északi részén őshonos, de betelepítették Észak- és Dél-Amerikába is.

Magyarországi elterjedése:
Hazánk legnagyobb létszámú nagyvadja leginkább a Dunántúlon és az Északi-középhegységben fordul elő, de ma már az Alföldön is egyre nagyobb létszámban jelen van. Élőhelye főleg a kiterjedt aljnövényzettel, nedves talajjal, ingoványokkal, mocsarakkal teli lomberdők. Megtalálhatóak a tűlevelű erdőkben, cserjés területeken, vízparti nádasokban. Jelenleg egyre nagyobb problémát okoz a lakott területeken való egyre sűrűbb megjelenése. A vegetációs időszakban nappali pihenőhelye sokszor a nagy kukorica- és napraforgótáblákban van, s ha vizet is talál ott, akkor betakarításig el sem hagyja azokat. Eső után a réteket, legelőket is kedveli, ahol puhatestűek után kutat.

A vaddisznó trófeája: a különösen fejlett agyara, vagyis szemfoga. A világranglista első öt helyezettjéből 2 Magyarországon került terítékre, és a jelenlegi világrekordot is hazánkban, Budakeszin ejtették el.

Vadászata:
Egyéni vadászatkor legelterjedtebb a lesvadászat, amely holdvilágnál és frissen esett hóban a legszebb. Viszonylag ritka, de nagyon embert próbáló és nagy élményt nyújtó vadászati mód a csapázás, amikor is a friss hajnali nyomokat követve próbáljuk meg vackán meglepni a pihenő vadkant. A vaddisznó kitűnő szaglása és hallása magas intelligenciával párosult, így minden vadász számára különösen érdekes vadászattal kecsegtet. A vaddisznóvadászat tetőpontja a hajtás. A kijelölt területen nagyszámú hajtó és hajtókutyák segítségével rendszerint 20-25 vadász számára rendezik. Szűkebb társaság kedvelt vadászata a terelés. Egyes területeken a vaddisznón kívül a dám- és a szarvastehén, -borjú és -ünő is lőhető. Ez a vadászat több kis területen, kevés vadásszal, kutyák nélkül történik. Disznóhajtást gyakran tartanak vaddisznós kertekben is, ahol a teríték akár az 80-100 db-ot is elérheti.

 

Nemzetközi pontozás:

110,00 – 114,99

bronz

115,00 – 119,99

ezüst

120,00 – tól    

arany

Vadászati idény:

Vaddisznó egész évben lőhető.

 


MEZEI NYÚL (LEPUS EUROPAEUS)

A mezei nyúl egész Európában elterjedt vadfaj.
Magyarországon mindenütt megtalálható, de a Dunántúl jellemzően nagyvadas megyéiben számuk elenyésző, igazi otthonterületeit az Alföldön találjuk meg. A legjobb nyulas területek Békés, Csongrád, Szolnok, és Heves megyében vannak.

Állománysűrűsége tavasszal a mezőgazdasági területeken néha 50 egyed / 100 ha, kiterjedtebb erdőkben kevesebb, mint 10 egyed / I00 ha. Sok mezei nyúl a születés helyétől nem távolodik el 1 km-nél távolabb, a serdülők 2/3 része 500 m-es sugarú körön belül marad, amíg eléri az ivarérettséget. A mezei nyúl kizárólag nővényeket fogyaszt, tápláléklistája pedig igen széles.

Vadászati mód:
Vadászata valamennyi apróvadfajé közül talán a legfárasztóbb, hiszen igazán eredményesen csak hajtóvadászaton lehet rá vadászni. Ilyenkor bizony nem egyszer hosszú kilométereket kell a szántásokon gyalogolni a siker érdekében.  Az ilyen nyúlvadászatokon 20-30 vadász és kétszerannyi hajtó részvételével kör- vagy U alakban fogják közre a sokszor 100-200 ha-t meghaladó területrészeket, s ahogy szűkül a hajtás, úgy próbálják az őszi mélyszántás félméteres barázdái közül a nyulat kiugrasztani és elejteni. Száraz vagy hideg időjárás esetén a nyúlban gazdag területeken a napi teríték elérheti a 200-300 db-ot is. Kevesebb vadász esetén fácán kereső vadászattal kombinálva is sikeresen lehet nyúlra vadászni, bár ilyenkor a teríték is szerényebb lesz.

Vadászati idény:

Mezei nyúl:

október 1 - december 31.

Üregi nyúl       

egész évben

 


FÁCÁN (PHASIANUS COLCHICUS)

Eredeti hazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európában a középkorban telepítették be és az óta nagy részén elterjedt. Napjaink leggyakrabban előforduló szárnyas vadfaja. Magyarországra több alfajt is betelepítettek, ezek kereszteződtek és kialakult egy hibrid, amit „vadászfácánnak” nevezünk. Előnyben részesítik a sík és enyhén lankás vidékeket. Optimális élőhelye a változatos, fás-cserjés vegetációjú vidék, ahol megfelelő táplálkozó-, szaporodó-, és búvóhelyet találhat.

Vadászati módok:
A hagyományos hajtóvadászatok mellett különös élményt jelentenek a kutyás keresővadászatok. Ráhajtások alkalmával 8 – 12 fős vadászcsoport a sűrűn fedett területeket állja le, és a hajtók egy adott jelre kezdik meg a hajtást. A nagyterítékű fácánvadászatok jellemzően így kerülnek megrendezésre. Kisebb vadászcsoportok esetében gyakori a keresővadászat vagy bokrászás.  Ilyenkor 5-6 vadász néhány kutyás hajtóval, végig bokrássza az árokszéleket, csatornapartokat, nádasokat. Ilyenkor lehetőség nyílik nyúl és egy-egy felröppenő kacsa lelövésére is.

Vadászati idény:

fácánkakas:

október 01. – február utolsó napja

fácántyúk:

október 01.- január 31.

 


GALAMBFÉLÉK


Nyáron egyre nagyobb népszerűségnek örvend a galambvadászat.

Balkáni gerle
Eredeti elterjedési területe Kis-Ázsiától kiindulva Közép-Ázsiában, Indián keresztül Hátsó-Indiáig terjedt. Lassú terjeszkedése e században kezdődött, ami hamarosan robbanásszerűvé vált.

Magyarországi elterjedése:
A síkságtól a hegyvidékig mindenhol megtalálható, abszolút kultúrakövető faj. Kedveli emberi települések közelségét, de mezőgazdasági területekenis előfordul. Az erdőszélek, galériaerdők is otthont adnak neki. Táplálkozni kora reggel és kora délután kijár a mezőgazdasági táblákra, előszeretettel a napraforgóra. Ilyenkor sikeresen lehet rájuk vadászni.

Örvös galamb
Az örvös galamb költöző madár. Magyarországra általában márciusban érkezik, és októberben vonul el, de az enyhébb teleken akár át is telel. Az egész ország területén megtalálható. Élőhelye általában a ligetes erdők és mezei erdőfoltok. Szívesen keresi fel a gabonafélék tarlóját. Itt és beszállóhelyein lehet puskavégre kapni őket.

Vadászati idény:

Balkáni gerle, Örvös galamb

   augusztus 15 – január 31.

 


VÍZIVAD

 

Vadkacsa vadászat
Magyarország rendkívül kedvező adottságaival a vízivad-vadászatot kedvelők paradicsomának számít. Récefélékből a tőkésréce vadászható, naponta és fejenként 8 db az elejthető maximum. Augusztus közepétől a húzáson történő vadászat kiegészíthető a vízre beszállt récék, valamint a szárcsa napközben történő vadászatával. Mindkét vadászati mód sok külföldi vendéget vonz Magyarországra. A tenyésztett réce vadászata is igen kedvelt. Ezen récék vadászatánál nincsen napi elejtési korlátozás. A nyár végi- ősz eleji vadkacsa vadászata nagyszerűen kombinálható gerlevadászattal, később pedig fácán- és egyéb apróvad-vadászattal.

 

Vadliba vadászat

Az ország néhány területén lehetőség van vadlibavadászatra. Kiemelkedő vadlibás víznek számít a Duna, a Tisza, a Dráva folyó és a legnagyobb halastavak,  pl. Hortobágy, Biharugra, Fehértó, Tata stb. A nagylilik és a vetési lúd a vadkacsával ellentétben, melyek este-reggel húznak ki a mezőgazdasági területekre táplálkozni, a vadliba az éjszakát a vízen tölti. A néha több ezres csapatokban a vízen éjszakázó libacsapatok korán reggel kerekednek fel, és keresik fel a vetéseket. A hivatásos vadászok a megfigyelt csapatok mozgásának megfelelően ássák meg a lesgödröket, így készítve elő a vendégek számára az eredményes libavadászatot. Különösen eredményes lehet a ködös időben történő libavadászat, amikor a libák a megszokottnál lényegesen alacsonyabban repülnek.

A napi teríték vadlibából személyenként 4 db lehet.

Vadászati idény:

Tőkésréce

augusztus 15  - január 31.

Szárcsa

szeptember 1 - január 31.

Vetési lúd, Nagylilik    

október 1       - január 31.

Nyári lúd

október 1       -december 31.

  
                                                          

 

vissza az oldal tetejére